• Szolgáltatások
  • Számvitel
  • Bérszámfejtés
  • KKV-k számvitele
  • Adótervezés
  • Adóbevallás
  • Képviselet
  • Felülvizsgálat
  • Cégalapítás
  • Ügyfélportál
  • Ügyvédek
  • Könyvvizsgálók
  • IT szolgáltatók
  • Civilek
  • Szakértők
• Rólunk
  • Munkatársak
  • Adatkezelés
• Távkönyvelés
• Blog
• Kontakt

• HU
• EN

Ismét lényegi változások a folyamatos teljesítésű (időszaki elszámolású) ügyletek áfa szabályozásában

Az időszaki elszámolású (folyamatos teljesítésű) ügyletek elszámolása 2016. január 1-ével megváltozik (az eredeti 2015. január 1-i áttérési dátumot az áfa törvény módosításával változtatták meg 2016. január 1-re).

Frissítve: 2018.06.06.

Ez az áttérési dátum a generális szabály, viszont az áfa törvény különválasztja a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásokat a többi szolgáltatástól, és mintegy tesztelés céljából ezekre a szolgáltatásokra 2015. július 1-től vezeti be az új szabályokat. (58/A §).

A történeti áttekintéshez hozzátartozik, hogy a korábbi 2014. július 1-vel bevezetni kívánt szabályozás hatályba léptetését először elhalasztották 2015. január 1-i időpontra, majd az ettől lényegesen eltérő új szabályozást a könyvviteli, adótanácsadási szolgáltatásokra vonatkozóan 2015. ii. félévtől, az összes többi ide sorolandó szolgáltatás esetében pedig 2016. január 1-től kell majd alkalmazni.

A módosítást az indokolta, hogy a magyar áfa-törvény a 2008-2014. július 1-je közötti időszakban nem felelt meg a közösségi szabályozásnak, mivel a Tanács 2006/112/EK irányelv 64. cikk (1) a teljesítési időpontot egyértelműen az elszámolási időszak utolsó napjára, az időszak lejártához rendeli, ellentétben az áfa törvénnyel ami az esedékesség (fizetési határidő) napját jelölte meg a áfa teljesítés időpontjának.

A jogszabályalkotó töretlen elszántsága most is tükröződik az időszaki elszámolású ügyletek mindenáron való megregulázásában. Ez mára oda vezetett, hogy a 2016. évben bevezetendő állapotában ez a részterület is elérte a túlszabályozottság és áttekinthetetlenség nem kívánatos mértékét.

Lényegében mind a számlakibocsátóra mind a számlabefogadóra - és itt gondoljunk főleg a kkv. szektor résztvevőire - súlyos adminisztrációs többlet terheket ró majd az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának meghatározása.

Az abszurditás határait jócskán túlszárnyaló helyzet az, hogy egy hétköznapi ügylet (bérbeadás, átalánydíjas szolgáltatások etc.) teljesítési idejének meghatározása csak logikai függvény ˝bevetésével˝ legyen lehetséges, melyeket természetesen a vállalati pénzügyi alrendszer áfa-analitika moduljában adekvát módon le is kellene programozni. A leírtak alapján nem lenne meglepő, ha ezek az újabb szabályok sem élnék meg a tervezett hatályba lépés napját!

De nézzük meg közelebbről ezt a szabályozási ˝csodát˝!

Az áfa törvény 58.§-a két ügyletkörre vonatkozik:

i. egyrészt ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg (az utólagos elszámolás a teljesítésektől függ, tehát van fizikai teljesítés)

ii. a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg (függetlenek a fizikai teljesítéstől, pl. átalánydíjas szolgáltatások, bérleti díj)

A változás lényege, hogy az áfa teljesítési idõpontjára generáltak egy főszabályt és két főszabály alóli kivételt:

Főszabály: a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja
(Pl. augusztusi díj, akkor augusztus 31-e lenne a teljesítési időpont, ha 2016. évre vonatkozó bérleti díj, akkor 2016. december 31.)

Első kivétel: a teljesítési időpont a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, ha az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi.
(Pl. augusztus havi díj július 25-én kiállított számla alapján augusztus 10-ig esedékes, akkor július 25-e a teljesítési időpont)

Második kivétel: a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap ha az ellenérték esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.
(Pl. ha a július havi díj augusztus 10-ig esedékes, akkor augusztus 10-e a teljesítés időpontja. Ha azonban október 5-ig esedékes, akkor szeptember 30-a a teljesítés időpontja)

Tehát az adminisztrációs többletteher majd akkor jelentkezik, amikor a vállalati pénzügyi alrendszernek az áfa analitikában négy releváns időpont leképezéséről és logikai egybevetéséről kell majd gondoskodnia:

i. az elszámolási időszak utolsó napja (ez a számviteli teljesítés időpontja is)
ii. az időszak utolsó napját követő 60. nap (legkésőbb ekkor áll be az áfa-fizetési kötelezettség)
iii. fizetés esedékessége (akkor lényeges, ha az elszámolási időszak utolsó napja és az azt követő 60. nap között van, mert ez esetben akkor keletkezik az áfa fizetési kötelezettség)
iv. számla kibocsátás időpontja (ez akkor lényeges, ha mind a számla kibocsátása, mind pedig az esedékességi időpont megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját)

Összefoglalva:
1. Ha mind a számlakibocsátás, mind az esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, akkor a teljesítés a számlakibocsátás időpontja.
2. Ha az esedékesség megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját vagy arra esik, ugyanakkor a számlakibocsátás az elszámolási időszak utolsó napját követi, akkor elszámolási időszak utolsó napja a teljesítés időpontja.
3. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követi, de az időszak utolsó napját követő 60. napot nem éri el, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától az esedékesség a teljesítés időpontja.
4. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követő 60. napon túli időpont, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától a teljesítési idő az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap.

Ami nem változik:
- az elszámolási időszak nem lehet hosszabb tizenkét hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a 12. hónap utolsó napja a teljesítési időpont.
- Közösségen belüli (EU) adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál, ha mégis hosszabb, akkor a hónap utolsó napja a teljesítési időpont.
- külfölditől igénybe vett (nemzetközi fordított adózású) szolgáltatásnál egy naptári évnél nem lehet hosszabb az elszámolási időszak.
- az 58. § szerinti folyamatos teljesítésű szabály nem alkalmazható az Áfa törvény 10. §-a szerinti ügyletekre (zárt végű lízing, részletre vétel)
- devizás számlánál továbbra is a számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamon kell forintosítani

Átmeneti szabályok:

Könyvelési, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásnál az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolási vagy fizetési időszakokra kell először alkalmazni az új teljesítési szabályt, amelyeknél a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont.

A többi folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az olyan 2015. december 31--ét követően kezdődő elszámolási vagy fizetési időszakokra kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetés esedékessége és a számla kibocsátának napja a 2015. december 31-ét követő időpont.

Kiemelendő, hogy megszűnik az új Ptk-ban definiált közszolgáltatásoknál és az áfa törvény szerinti telekommunikációs szolgáltatásoknál az esedékesség (fizetési határidő) szerinti teljesítési időpont szerint adózás.

Az alábbi egyéb teendőket érdemes áttekinteni az új teljesítési szabállyal kapcsolatban:
- az elszámolási időszak pontos definiálása valamint a számlázásnak és esedékességnek az új áfa teljesítési szabállyal való szinkronizálása érdekében a szerződéseket módosítani kell, ugyanis nem a számla határozza meg az ügylet teljesítését és a fizetési esedékességet, hanem az adott felek között létrejött szerződés.

Segítség a Libra3S felhasználóknak

A határozott időszaki elszámolás használatának feltételei:
Engedélyezni kell (aktívvá kell tenni) a „H” -Határozott időszaki elszámolás Áfabevallás típust a T/P/L menüpontban

A határozott időszaki elszámolás működése:
A száma berögzítésekor a beviteli képernyőn „H” -Határozott időszaki elszámolás Áfabevallás típus használata esetén az eddigi dátummezők mellett megjelenik egy „Elszámolási időszak vége” dátumbekérő mező. Az ÁFA dátum mező (áfa bevallás kívánt dátuma) a KELT és az ESED dátumoknak az „Elszámolási időszak vége” dátumhoz való viszonya alapján kerül bekínálásra. Az ÁFA bevallásba elsősorban az ÁFA dátum mező alapján kerülnek be a számlák. A program által bekínált dátum természetesen módosítható a felhasználó által. Amennyiben nem használják a „H” -Határozott időszaki elszámolás Áfabevallás típust, akkor a számla rögzítőjének kell a helyes ÁFA dátum berögzítéséről gondoskodnia.

A jogszabály okán különbözőképpen működik a bekínálás, attól függően, hogy az elszámolási időszak vége 2015.12.31. napja utáni, vagy 2015.07.01-2015.12.31 közötti, illetve 2015.07.01 előtti-e.
Tehát: ˝H˝ áfatip esetén az „Elsz.id. vége” dátumba be kell írni az elszámolási időszak utolsó napját.

I. Ha a 2016.01.01 =< „Elsz.id.vége” akkor:
1. AFABKDAT = KELT, ha az KELT < „Elsz.id.vége” és ugyanakkor ESED < „Elsz.id.vége”
2. AFABKDAT = ESED, ha „Elsz.id.vége” < ESED <= „Elsz.id.vége”+60
3. AFABKDAT = „Elsz.id.vége”+60, ha az ESED > „Elsz.id.vége”+60
4. AFABKDAT = „Elsz.id.vége” minden más esetben

II. Ha a 2015.07.01 =< „Elsz.id.vége” <=2015.12.31:
1. AFABKDAT = KELT, ha az KELT < „Elsz.id.vége” és ugyanakkor ESED < „Elsz.id.vége”
2. AFABKDAT = ESED, ha „Elsz.id.vége” < ESED <= „Elsz.id.vége”+30
3. AFABKDAT = „Elsz.id.vége”+30, ha az ESED > „Elsz.id.vége”+30
4. AFABKDAT = „Elsz.id.vége” minden más esetben.

III. Ha a „Elsz. id. vége”<2015.07.01:
1. Ekkor nem kínál be semmit az ÁFA dátum (afabkdat) mezőbe, mivel „Határozott időszaki elszámolás” 2015.07.01 előtt semmiképpen sem, lehet.

Jogi nyilatkozat: előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a blog már nem aktuális. Az intellaccount kft mindent megtesz a tanácsok pontosságáért és hasznosságáért, de tartalmukért és a betartásuk következményeiért felelősséget nem vállal.

Az oldalon és a blogban közzétett információk és következtetések tájékoztató jellegűek és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért az intellaccount Kft nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak), és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A jelen honlapon feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért az intellaccount kft nem vállal felelősséget.