Nem tagadható meg az áfa levonása főszabály szerint a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt mondta ki ismételten a 2012.09.06-én nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága egy magyarországi jogvita kapcsán.
A bíróság legutóbb június 21-én hozott ítéletében is ugyanezt a megállapítást tette. Az ítélet egyértelműen rögzíti: a számla befogadójának nincs olyan kötelezettsége, hogy ellenőriznie kellene az eladó tevékenységének szabályszerűségét, az a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) feladata. Egy szintén ma hozott EUB-ítélet mentőöv lehet az uniós országokba kereskedő vállalkozások számára, amelyeket vétlenül szankcionált a NAV amiatt, mert a külföldi vevőnél szabálytalanságot, visszaélést állapított meg az ottani adóhatóság.
A C-324/11. sz. Tóth ügy háttere az volt, hogy egy egyéni vállalkozó fővállalkozók megrendelésére végzett építőipari tevékenységet. A munkák elvégésébe alvállalkozóként bevont egy másik egyéni vállalkozót is. Az alvállalkozónak ugyan az építési naplók szerint több munkavállalója is volt, de később az adóhatóság megállapította, hogy a munkásokat feketén foglalkoztatta, és adót sem fizetett. Ezért az alvállalkozó vállalkozói igazolványát visszavonták.
Az alvállalkozó munkáját igénybe vevő egyéni vállalkozó az előbbi által kiállított számlák után le kívánta vonni az áfát, az adóhatóság azonban adóhiányt állapított meg, mivel a levonás alapjául bemutatott számlák nagy részének kiállításakor az alvállalkozó már nem volt egyéni vállalkozó, és így adóalany sem. A többi számla tekintetében az adóhatóság kijelentette: bejelentett munkavállalók hiányában nem bizonyítható, hogy a számlák alapjául szolgáló munkákat az alvállalkozó végezte el.
Az ügy eljutott a Legfelsőbb Bíróságig amely tavaly szeptemberben Luxembourghoz fordult az uniós áfaszabályok megvilágítását kérve.
A luxembourgi testület kimondta azt is: az adóhatóság azon az alapon sem tagadhatja meg az áfa levonását, hogy a számlakibocsátó nem jelentette be a munkavállalóit - kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a számla befogadója tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonás alapjául szolgáló ügyletre adócsalás céljából került sor. A számla befogadójától olyan indokkal sem tagadható meg az adólevonási jog gyakorlása, hogy az nem ellenőrizte a számlakibocsátó tevékenységének szabályszerűségét. A bíróság nyomatékosította: ezen ellenőrzés elvégzése nem a számla befogadójának, hanem az adóhatóságnak a feladata.
Az ítélet szövege itt található: Az ítélet szövege
Jogi nyilatkozat: előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a blog már nem aktuális. Az intellaccount kft mindent megtesz a tanácsok pontosságáért és hasznosságáért, de tartalmukért és a betartásuk következményeiért felelősséget nem vállal.
Az oldalon és a blogban közzétett információk és következtetések tájékoztató jellegűek és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért, valamint aktualitásáért az intellaccount Kft nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak), és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A jelen honlapon feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért az intellaccount kft nem vállal felelősséget.